Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség rövid története

Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség

Kárpátalján - pontosabban, mivel ezt a földrajzi elnevezést csak Trianon óta használjuk, az azt alkotó négy vérmegyében - közel 100 évvel alakultak meg az első cserkészcsapatok, elsősorban oktatási intézmények mellett. Miután a békediktátum után elcsatolták a jelenlegi Kárpátalja területét Magyarországtól, az itt működő magyar cserkészcsapatok a Csehszlovákiai Cserkészszövetség keretein belül működtek. 1939 után visszatérhettek  a Magyar Cserkészszövetség kötelékébe. 1944-ben, miután elfoglalták Kárpátalját a Szovjet csapatok, a cserkészmozgalmat betiltották.

A Szovjetunió utolsó évei meghozták a változások szelét, szabadabban lehetett közlekedni, bátrabban beszélni, merészebbeket gondolni, mertek az emberek önszerveződni.

A nyolcvanas évek végén a kárpátaljai magyarok a párt és a KGB szúrós tekintete mellett elkezdtek mozgolódni és megszervezték, majd megalakították első nagy érdekvédelmi szervezetüket. Az egyházak számára is könnyebb időszak virradt. A fiatalok körében legális hitoktatás kezdődhetett, hittanos közösségek jöttek létre. Az ungvári egyetemen tanuló magyar diákok nagy aktivitást mutattak a diákélet, igényes szórakozás, érdekérvényesítés, kapcsolatteremtés terén. Jó bölcsője volt az ungvári egyetem a későbbi kárpátaljai magyar politikai és társadalmi elit kinevelésének.

Ekkor Magyarországon már több éve folyt a rendszer megváltoztatásának folyamata, aminek egyik elemeként újraindulhatott a cserkészmozgalom, ennek újjászervezése gyorsan továbbterjedt az elcsatolt területek magyar közösségei felé.

Kárpátalján a magyar cserkészet igazából egy kutatómunkával kezdődött. Magyarországi, de kárpátaljai kapcsolatokkal vagy gyökerekkel rendelkező cserkészvezetők az itteni papok és magyar szervezetek vezetőinél érdeklődtek, hogy kik azok a fiatalemberek, akikre rá lehetne bízni a kárpátaljai magyar cserkészet beindítását. Ennek eredményeként 10 vezetőjelölt különösebb cserkész előélet és ismeret nélkül részt vett 1991 nyarán Magyarországon, Gödöllőn a Külföldi Magyar Cserkészszövetség által szervezett I. Kárpát-medencei Cserkész Vezetőképző Táborban.

Óriási élmény volt ez a résztvevők számára. Ott értették meg, hogy milyen gyönyörű dolog maradt ki a gyermekkorukból, ott váltak valósággá szüleik, rokonaik nosztalgikus visszaemlékezései a cserkészetről, ott fogták fel, miért beszélnek a hajdani cserkészet szemtanúi olyan nagy szeretettel erről a mozgalomról, s ott fogalmazódott meg bennük a lelkes elhatározás: meg kell szervezni Kárpátalján a cserkészmozgalmat.

A 10 cserkésztiszti képesítést szerzett újdonsült vezetőből heten kezdtek hozzá a szervezőmunkához.  Beregszászban, Csongoron, Huszton, Munkácson, Nagyszőlősön, Técsőn és Ungváron. Nem tömeges cserkésztoborzásba kezdtek, hanem 13-15 éves lelkes, értelmes fiatalokból álló őrsöket szerveztek és tartottak foglalkozásokat azzal a szándékkal, hogy belőlük kerülnek ki majd az alkalmas őrsvezetők és a következő évben már velük látnak hozzá az időközben nagy népszerűségnek örvendő mozgalom tagságának növeléséhez, cserkészcsapatok megalakításához.

1991. december 15-én, Munkácson megalakult a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség. Elnöke Popovics Béla, központja Munkács lett.

Az őrsi munkák mellett a szervezet felépítése, adminisztrációja, szabályozásai is készültek. 1992 nyarán Huszton megrendezésre került az első cserkésztábor, ezen azok vehettek részt, akik akkor Kárpátalján cserkészkedtek. A Budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium cserkészeivel együtt 120-an táboroztak együtt. Még ezen a nyáron több mint 20 cserkész részt vett az MCSSZ egy-egy őrsvezetőképző táborában. Ugyanekkor újabb kárpátaljai jelöltek végezték el a II. Kárpát-medencei Vezetőképző Tábort Gödöllőn, illetve az MCSSZ segédtisztképző táborát, aminek köszönhetően újabb településeken (Csap, Visk) indulhatott be a cserkészmunka. Ebben az évben lett a szövetség tagja a Magyar Cserkész Fórumnak.

1993-ban hivatalosan is megalakultak és a szövetségben bejegyzésre kerültek az első csapatok. Ez év nyarán Beregváron 36 jelölttel megrendezésre került az első őrsvezetőképző tábor, parancsnoka Sz. Lukács Gábor volt. Újabb jelöltjeink végezték el a KMCSSZ és az MCSSZ vezetőképzőit, illetve 40 cserkész képviselte a KáMCSSZ-t a Gödöllői Emléktáborban. Mezőkaszonyban, Tiszaújlakon illetve Dercenben is elkezdődött a cserkészmunka.

1994-ben Huszton, a Tisza partján megrendezésre került az első segédtisztképző tábor is, melynek Sz. Lukács Gábor volt a parancsnoka. Innen kezdve majdnem minden évben lett VK-tábor szervezve (1994 ŐV - Huszt, 1995 ŐV – Aklihegy, 1997 ŐV – Técső, 1999 ŐV – Szinyák, 2000 ST – Szinyák, 2001 ŐV – Szinyák, 2002 ŐV – Szinyák, 2003 ST – Szinyák, 2004 ŐV – Szinyák). Ebben az évben újabb településeken indult cserkészmunka (Barkaszó, Bene, Aknaszlatina).

1995-ben hivatalosan is megalakult Kárpátalja egyetlen öregcserkészcsapata, a Munkácsy Mihály Öregcserkészcsapat, amely azóta is működik. Két cserkész részt vett az MCSSZ kontingensének tagjaként az hollandiai jamboree-n. Ebben az évben lapot indított a szövetség, Nyomkereső néven. Rendszertelenül, évente 2-4 alkalommal jelent meg. Első főszerkesztője Popovics Pál volt, akit Tegze József követett, majd az 2005-ös megszűnésig Nyeste Júlia.

1996-ban, a millecentenárium évében máglyagyújtási akció lett szervezve, amikor Kárpátalja több hegycsúcsán egy időben, éjfélkor meggyúltak a hatalmas tüzek. Ekkor volt a szövetségnek a legnagyobb a taglétszáma, majdnem 800 fő. Ebben az évben egy csapattáborban történt tragikus haláleset miatt két csapatnál leállt a cserkészmunka.

1999-ben két fő vett részt az Európai Kisebbségi Ifjúsági Szervezetek Találkozóján Dániában. Ennek az évnek a végén alakult meg a Magyar Ifjúsági Konferencia, melynek a KáMCSSZ is alapító tagja.

2000-ben 10 cserkész vett részt a KMCSSZ jubileumi táborán, Fillmore-ban (USA).

2002-ben Bukovecen a Szövetség fennállásának 10. évfordulójára nagytábort lett szervezve, melyen több mint 150 cserkész vett részt. Ekkor már érezhető volt a Szövetség létszámának és működő csapatainak csökkenése, ami a következő években különböző okok miatt fokozódott. Sok felnőtt vezetőnk családot alapított, mások külföldön vállaltak munkát, rengeteg őrsvezetőnk Magyarországon folytatta tanulmányait, másutt tragikus események miatt állt le a cserkészmunka.

2008-ra már csak három csapatban (Beregszász, Munkács - ez utóbbiban az öregcserkészcsapattal együtt kettő) folyt rendes csapatmunka, 150 fővel.

2009 végén az szövetség új vezetése egy újjáélesztési programot hirdetett, melyben fő helyen a vezetőképzés állt. 2010-ben – hét évnyi szünet után – Kárpátalján segédtisztképzésre került sor egy többszövetségi (KMCSSZ, KáMCSSZ, MCSSZ, SZMCS) törzzsel és jelöltgárdával (KáMCSSZ, SZMCS). Ez lendületet adott a szövetségi illetve a csapatoknál folyó munkákhoz. Újjáéled Nagyszőlősön is a cserkészcsapat, majd a következő évben Csapon is. Jelenleg 5 csapatban,  nyolc településen 300-an folytatnak aktív cserkészmunkát.

2011-re elkészült a saját, korosztályos próbarendszerünk. Elindítottuk és szervezzük Kárpátalján a rovásírásversenyt, névadója a Munkácson született Forrai Sándor.  Bejegyzésre került a kárpátaljai magyar cserkészetet támogató Bodnár Gábor Jótékonysági Alapítvány. Alapító tagjai vagyunk Kárpátaljai Magyar Ifjúsági Tanácsnak.

2011-ben ünnepeltük megalakulásunk 20. évfordulóját, emiatt különösen örültünk két kitüntetésnek. Időrendben: a Magyar Művészetér Díj kuratóriumi elnökétől az Árpád vezér díjat, Schmitt Pál, Magyarország Köztársasági Elnökétől a Köztársaság Elnökének Díszoklevele Éremmel kitüntetést.

2012. december 28-án a Parlamentben - a Magyar Cserkészszövetség megalakulásának 100. évfordulója alkalmából - a többi magyar cserkészszövetséggel egyetemben az országgyűlés elnöke, Kövér László ezüst országgyűlési emlékérmet adományozott „mindannak a munkának az elismeréséül, amelyet a cserkészek a kárpátaljai magyarság és a nemzet egészének érdekében végeznek”.

2013-ban - az időközben a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának tagszervezetei által elfogadott cserkészstratégia alapján - egy erőteljes szervezetfejlesztési munkába kezdünk, melynek főbb területei: felnőttképzés nem cserkészek számára későbbi csapatalapítási lehetőséggel, a szakági - hegyi túra, vízi és regös - cserkészet beindítása, nagyobb népszerűsítő programok, csapatok szervezése, tagság növelése.

Reményeink szerint három év múlva csapataink száma megháromszorozódik, tagságunk pedig megduplázódik. Tíz éves távlatban gondolkozva azt szeretnénk, hogy Kárpátalja magyarok által is lakott településeinek negyedében legyenek csapataink és 1000 fölötti létszámban cserkészkedjenek fiataljaink.

Jelenleg működő csapataink:

Munkácsi 1.sz. Zrínyi Ilona Cserkészcsapat

Csapi 3.sz. Széchenyi István Cserkészcsapat

Beregszászi 4.sz. Bendász István Cserkészcsapat

Nagyszőlősi 6.sz. Sólyom Cserkészcsapat

Munkácsi 10.sz. Munkácsy Mihály Cserkészcsapat

Eszenyi 12.sz. Balogh Sándor Cserkészcsapat

Viski 8.sz. Kölcsey Ferenc Cserkészcsapat

Benei 14.sz.II. Rákóczi Ferenc Cserkészcsapat