„A cserkészet nemcsak szórakoztató, hanem nevelési intézmény. A cserkészet célja egészséges testi, szellemi és jellembeli életfelfogás kialakítása keresztény-erkölcsi alapon.
Ezen kívül célja a magyar öntudat fejlesztése is. A cserkészet az Isten, a haza, az embertársés a magyarság szolgálatára neveli cserkészeit. A cserkészmunka lényege, hogy a tagok a cserkésztörvényekben a legjobb tudásuk szerint próbálnak élni. A törvények nem tiltó jellegűek, hanem biztatják cserkészeinket a helyes magatartásra. A vezetők is természetesen ezen törvények szellemében vezetik a reábízott cserkészeket, mivel »A vezetés elsősorban példa«.” (Teleki) Ezeket a sorokat olvashatjuk a beregszászi cserkészcsapat közösségi oldalán. A mondatokban benne van a cserkészet lényege, feladata és célja. A mozgalom életéről Jakab Annamária csapatparancsnokkal beszélgettem.
1991-ben néhányan részt vettek megyénkből az I. Kárpát-medencei Cserkész Vezetőképző Táborban. S bennük fogant meg elsőként az elhatározás, hogy Kárpátalján is újra kell éleszteni a mozgalmat. A gondolatot tettek követték. Csongoron, Huszton, Nagyszőlősön, Munkácson, Técsőn és Ungváron a frissen végzett vezetők őrsöket, csapatokat kezdtek szervezni. Még ugyanezen évben megalakult a Beregszászi 4. Sz. Bendász István Cserkészcsapat is. A csapatot Bárdos István indította útjára. Az idők folyamán egyes csapatok megszűntek, és újabbak alakultak, de a beregszászi azóta is töretlenül és sikeresen működik.
A 2014. január 1-től megüresedett cserkészparancsnoki tisztséget s az ezzel járó feladatokat – a segédtisztek szavazata és a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség megerősítése alapján – Jakab Annamária beregszászi segédtiszt vette át a február 8-i farsangi cserkészbálon.
A cserkészcsapatoknak meghatározott felépítésük van. A legelső szinten az őrsök foglalnak helyet, ami alatt kisebb, 8-10 fős nemek szerinti csoportokat értünk. Őket az őrsvezető irányítja, ő tartja a foglalkozásokat, s kíséri végig a csapat tagjait a következő lépcsőfokokon. Ennél nagyobb csoportosulás a raj, melyet az egy korosztályba tartozó fiúkból és lányokból álló őrsök alkotnak. Jelenleg a beregszászi kiscserkész rajban mintegy nyolc őrsöt számolunk, ahová a 8-12 éves fiatalok tartoznak, a 12-15 éves korosztály a cserkészrajba tömörül, végül az idősebbek, a 16-17 évesek a rover rajba tartoznak.
Kikből lehet őrsvezető?
„Őrsvezető az a személy lehet, aki elvégzi az őrsvezetőképzést. Ő még nem felnőtt igazából, mindössze néhány évvel idősebb az általa vezetett gyerekektől. Viszont felelősségteljes és tudatos személy kell, hogy legyen – mondja Jakab Annamária. – Fontos, hogy korban közel álljanak egymáshoz az őrstagokkal. Később az őrsvezető mehet segédtiszt- vagy pedig tisztképző táborba. A tisztek és segédtisztek a csapat programjainak összeállításában vesznek részt, illetve a rajokat vezethetik.”
A beregszászi cserkészcsapatnak értelemszerűen főként helybéli tagjai vannak, azonban néhány gyerek a közeli településekről jár be a foglalkozásokra. A beutazók a város valamelyik iskolájába járnak, itt hallanak a cserkészetről, s osztálytársaikkal egyetemben itt csatlakoznak valamelyik őrshöz.
A Beregszászi 4. Sz. Bendász István Cserkészcsapat jelenleg mintegy 150 tagot számlál. Ez kárpátaljai viszonylatban is magas szám, ezáltal a megye legnagyobb cserkészcsapata. A létszám az idén növekedett meg ilyen magasra. „A csapat létszáma attól is függ, hogy hány őrsvezető van, aki foglalkozik a gyerekekkel. – mondja Jakab Annamária. – Tehát ahány őrsvezetőt tudunk kiképezni egy évben, annyi őrs kezdheti el munkáját. Tavaly nyáron öt őrsvezető végzett, ezért öt őrsöt tudtunk indítani, vagyis ötven kiscserkésszel bővültünk.”
Tagtoborzás és motiváció
A csapatvezető szerintegyáltalán nem nehéz tagokat toborozni. Sokan szeretnének cserkészek lenni. A szülők is látják, hogy ez jó a gyermekeknek, s alig várják, hogy csemetéjük elérje azt a korhatárt, hogy cserkészkedhessen. A kicsiknek vonzó egy olyan közösség, ahol sok a játék, a játékos tanulás és jó a társaság.
A mozgalom rengeteg élményt ad a fiataloknak. Egy olyan társaságot kapnak, akik között barátokra találnak, ami általában egy életre szól. Az itt szerzett élmények, az utazás, a táborozás szintén rengeteg örömteli pillanatot ad a kiscserkészeknek. A mozgalom mindenképpen hasznos, mert határozottságot, talpraesettséget ad a gyerekeknek, és később az életben is jobban tudnak érvényesülni. Megtanulnak csapatban dolgozni, amit később egy munkahelyen is hasznosíthatnak. Kitartóbbá, céltudatosabbá válnak, mindemellett erősödik magyarságtudatuk, a hagyományaink iránti tiszteletük.
Cserkészprogramok
Aberegszászi cserkészeknél heti rendszerességgel tartanak őrsi foglalkozásokat, amelyekre az őrsvezetők előre meghatározott és kidolgozott témakörök szerint készülnek fel. A foglalkozásoknak van egy kötött menete: az elején eléneklik a cserkészindulót, majd imádkoznak, és jön a tanulás, ami elméleti és gyakorlati részre oszlik. Az elmélet során magyar történelemről, cserkésztörténelemről vagy pedig egy éppen aktuális ünnepről tanulnak, s közben játszanak, énekelnek. Ezt követi a gyakorlati foglalkozás: csomózás, tűzrakás vagy valamilyen építmény összerakása stb. Az alkalom általában játékkal zárul. A nagyobb korosztály számára is hetente tartanak órákat ugyanolyan felépítéssel, de itt már összetettebbek a feladatok. Ezek az alkalmak nem a szigorú iskolai kötött rendszer mintájára vannak megalkotva. A cserkészmódszer lényege a játszva tanulás, erre épül az egész mozgalom módszertana. Ennek során a gyerekek különböző interaktív, játékos vagy keretmesébe foglalt érdekes módszerekkel sajátítják el az új ismereteket.
A témaköröknél fontos megjegyezni, hogy a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetségnek van egy próbarendszere, ahol korosztályok szerint van lebontva a foglalkozás tananyaga, melyet minden cserkésznek az évek során el kell sajátítani. A témák egymásra épülnek. A próbarendszer alapján a csapatparancsnok állítja össze az éves munkatervet. Ezt a rajvezetők kapják meg, akik lebontják azt havi adagokra, melyet az őrsvezetőknek kell heti rendszerességgel átadniuk az őrs tagjainak. Így tudják, hogy az adott hétre miből készüljenek.
Az idő folyamán kialakultak bizonyos éves programok. Januárban vagy az év elején tartják a téli tábort. Ilyenkor a cserkészek egy része a hegyekbe megy egy rövid, háromnapos sítúrára. Ezt követően szervezik a farsangi cserkészbált. Szintén tavasszal tartanak cserkésznapot, mely a cserkészetet népszerűsítő törekvés. Ilyenkor sátrakkal, különböző foglalkozásokkal mutatják be a cserkészek életét így bevonva új tagokat a mozgalomba. A kiscserkészek kirándulása, vagyis a kiscserkész-tanyázás szintén egy háromnapos program a mozgalom legkisebb tagjainak. A kirándulást általában a város közelében tartják, ellentétben a nagy cserkésztáborral, amikor egyhetes táborozást szerveznek a csapat tagjainak a hegyekben. Emellett táncházakat, kézműves napokat és Mikulás-ünnepséget is tartanak. Az év végét a cserkészkarácsonnyal zárják, amikor minden őrs előad egy rövid szerepet.
A beregszászi cserkészcsapat kivételes helyzetben van, mivel a tulajdonukban lévő cserkészházban tartják az őrsi foglalkozásokat. A Sinkovits Imre Cserkész- és Közösségi Házat magyarországi támogatásból sikerült megszerezni és felújítani, s 2001-től ad otthont a csapatnak.
A programok a csapatparancsnok személyének változásával is ugyanúgy folytatódnak tovább. „Igyekszem jobban odafigyelni az őrsvezetők munkájára, mert lényegében ők viszik a hátukon a csapatot. Hiszen ha az őrsvezető nem foglalkozna minden héten a gyerekekkel, akkor nem lennének cserkészek. Ők azok, akik a tanulás mellett szabadidejük rovására is vállalják a munkát. Persze fontos az őrsvezetők motiválása is – mondja a csapatparancsnok. – Munkájuk kézben tartásához nem szükséges szigorú koordinálás, azonban némi ellenőrzés elengedhetetlen. Jelenleg erre fektetem a nagyobb hangsúlyt. Az őrsvezetők is megtesznek mindent azért, hogy az őrsük haladjon és tanuljon, hiszen a nyári táborban mindenről számot adnak. Nekik is fontos, hogy megfelelően adják át a tananyagot, hogy büszkék lehessenek a sajátjaikra. Emellett havi rendszerességgel tartunk őrsvezető gyűlést, amikor beszámolnak arról, hol tartanak, hogyan haladnak, milyen nehézségekbe ütköztek, mire van szükségük stb.”
Csodaszarvas – a Beregszászi Cserkészekért Alapítvány
Az elmúlt időszakban a Bendász István Cserkészcsapatot a Cserkészliliom Alapítvány támogatta, melynek helyét most már az újonnan létrehozott Csodaszarvas – a Beregszászi Cserkészekért Alapítvány vette át. Ennek révén sikerül pályázatokhoz jutniuk, és a csapat fenntartását, illetve a programok támogatását biztosítani.
A beszélgetés végén a jövőbeli tervekről a csapatparancsnok a következőképpen nyilatkozott: „Csapatunk jelenleg 150 főt számlál. Legnagyobb feladat számunkra ennek a közösségnek a megtartása. Igyekszünk a 16-17 éves korosztályra nagyobb figyelmet fordítani, mivel ebben a korban hagyják ott legtöbben a cserkészetet. Ezért próbálunk több olyan programot szervezni, ami pont ezt a korosztályt célozza meg. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy a cserkészet egy életforma legyen a tagok számára, ne pedig egy gyerekprogram, ami felnőttkorra elmúlik.”
Forrás: Gál Adél
Kárpátalja.ma
