Újraavatták a vereckei emlékművet

Nem tudják mások annyiszor meggyalázni a vereckei emlékművet, mint ahányszor mi, magyarok képesek vagyunk azt helyreállítani – jelentette ki Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke szerdán a Verecke-hágón.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által felújíttatott millecentenáriumi honfoglalási emlékművet tegnap megható ünnepség keretében avatták újra.

Évekig tartó huzavona után, 2008 nyarán avatták fel a magyar honfoglalás millecentenáriumi emlékművét, Matl Péter munkácsi szobrász alkotását a Vereckei-hágón. A művész szerint a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképező alkotás hét tömbből áll, amelyek a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló magyar törzset szimbolizálják. E kapu nyílásában áll a vérszerződésre emlékeztető fekete márvány oltárkő.

Az emlékművet az utóbbi években ukrán nacionalisták többször megrongálták. Legutóbb, augusztusban például a Halál a magyarokra! és az Ez itt Ukrajna! feliratokat mázolták a köveire.

A KMKSZ rendszeresen sürgeti az illetékesek határozott fellépését az időközben az egész kárpát-medencei magyarság zarándokhelyévé vált alkotás meggyalázói ellen. A hatóságok korábban több esetben is arra hivatkozva utasították el a vizsgálatot, hogy az emlékjel hivatalosan nem minősül emlékműnek, de a rongálások azt követően sem maradtak abba, hogy idén januárban megtörtént a hivatalos „emlékművé nyilvánítás". A sorozatos rongálások következtében az emlékműben jelentős károk keletkeztek, elsősorban a központi oltárkő és a kapu terméskő burkolata szenvedte meg a barbárok pusztítását.

Újraavatni az immár megújult emlékművet eljött Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés elnöke, Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja, Tóth István Magyarország beregszászi főkonzulja, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke, s ott volt Matl Péter, az emlékmű alkotója is.

„Szent helyen állunk, minden magyarok szent helyén, amelyet újra és újra megpróbálnak megrongálni, megcsúfolni a szűklátókörű, kicsinyes, soviniszta erők. Ameddig azonban magyarok élnek a Kárpát-medencében, addig mi újra és újra helyre fogjuk állítani nemzetünk e magasztos szimbólumát" – köszöntötte a megjelenteket Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke.

Kövér László ünnepi beszédében egyebek mellett kijelentette: „Verecke a magyar lélekben az útkeresés és a hazatalálás örök jelképe. (...) Bizonysága annak, hogy ami ma még álom, az holnap valóság lehet".

„A huszadik század megtanított minket, magyarokat, hogy a történelemkönyveket mindig a győztesek írják, de a történelmet valójában azok alakítják, akiket a győztesek mindörökre legyőzötteknek hisznek" – jelezte a magyar országgyűlés elnöke. Hozzátette: „Megtanultuk, hogy nem az számít, hányszor gáncsolnak el, hanem az a fontos, fel tudunk-e állni újra. Megtanultuk, hogy nem tudják úgy tönkretenni Magyarországot és a magyarságot, hogy azt ne tudnánk újjáépíteni. És időközben azt is megmutattuk, nem tudják mások annyiszor meggyalázni a vereckei emlékművet, mint ahányszor mi, magyarok képesek vagyunk azt helyreállítani".

„A magyar állampolgárságnak valamint a választási jognak az európai gyakorlat szerinti kiterjesztése a Kárpát-medencében annak az erkölcsi parancsnak a közjogi megerősítése, hogy noha a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, a magyarok felelősséggel tartoznak egymásnak, és a magyar állam felelősséget visel minden magyarért" – jelentette ki a szónok. Leszögezte: „Ez akkor is így van, ha például Ukrajnában pénzbüntetéssel akarják akadályozni a magyarok közjogi összetartozását. Ezzel a tervezett intézkedéssel az ukrán politika elsősorban minden ukrán állampolgár érdekét sérti, mert távolabbra sodorja Ukrajnát Európától. És miként a vereckei emlékművet sem lehet úgy megrongálni, hogy ne állítanánk azt helyre, a magyarok közötti összetartozás megélését sem lehet pénzbüntetéssel megakadályozni".

„A kárpátaljai magyar közösségnek is utat kell találnia. Ehhez megbízható vezetőkre is szükség van. A kárpátaljai magyarság a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség létrehozásával kinyilvánította, hogy ura akar lenni saját sorsának. A KMKSZ élén azóta is olyan vezetők állnak, akik nem hűtlenek a népükhöz, nem idegen érdekeket szolgálnak, és nem útvesztőbe irányítják a magyar közösséget. A KMKSZ fontos társunk a magyar nemzetpolitikában" – jelezte Kövér László.

A magyar országgyűlés elnökének beszédét követően a bátyúi és újbátyúi református énekkar históriás éneket adott elő.

Kovács Miklós beszédében felidézte, hogy a vereckei emlékmű, amelyet a magyar honfoglalás 1100. évfordulójára szántak, az ukrán állam visszakozása miatt több mint tíz éven keresztül torzóban maradt. E torzó a honfoglaláson kívül így emlékműve, jelzése lett a kárpátaljai magyarság állapotának is – mondta a KMKSZ elnöke.

Az emlékmű élő organizmusként kiheveri a rongálások okozta sebeket, s hordozza a hegeket – mutatott rá a szónok. Mint fogalmazott, az alkotás afféle modern kori fekete mágiaként elviseli a magyarellenes erők deszakralizációs praktikáit, vagyis az ellene intézett támadásokat, melyekkel igyekeztek a kárpátaljai magyarságot jelképesen jogfosztottá tenni, megalázni, másodrendű szerepbe kényszeríteni. Ám e deszakralizációs praktikák ellensúlyozására a helyi magyarság újra és újra helyreállítja saját sorsának emlékművét – jelezte büszkén Kovács Miklós.

A KMKSZ elnöke valószínűnek tartotta, hogy az emlékmű elleni támadások a mostani újraavatással sem érnek véget. „Minden egyes alkalommal, amikor újabb feketemágiás aktust hajtanak végre rajta, a mi lelkünket próbálják majd halálosan megsebezni, s minden egyes alkalommal, amikor helyreállítjuk, újraavatjuk, jelezni fogjuk, hogy van még bennünk akarat a megmaradáshoz" – jelentette ki.

„Végiggondolva a vereckei emlékmű eddigi kálváriájának stációit, reméljük, hogy a mostani újraavatás egyúttal a kárpátaljai magyarság lelkében végbemenő újjáéledésnek is a szimbóluma" – mondta végezetül Kovács Miklós.

Az ünnepség befejező aktusaként a résztvevők megkoszorúzták a millecentenáriumi honfoglalási emlékművet.